Konzerváló fogászati kezelések

ESZTÉTIKUS TÖMÉSEK – TÖKÉLETES ESZTÉTIKAI HATÁS

A rosszul záró tömések és az ellátatlan szuvasodások miatt a fogak tönkremennek. Az esztétikai kezelés a fogászatban olyan anyagok alkalmazását jelenti, mely az eredeti fogak formájához, színéhez, állagához annyira hasonlít, hogy a fogakon a javítások szabad szemmel szinte láthatatlanok.

Az esztétikus fogászatban arra törekszünk, hogy a szájban ne legyenek fémek, minél jobban kiszoruljanak az amalgámtömések. A fogászati amalgám alapvetően higanyból, ezüstből, ónból és rézből áll. Egyéb fémek is belekerülhetnek adalékként, mint például a cink vagy apalládium.

Az amalgámtömések sötét színűek, ezért nem esztétikusak. Az amalgám csak bizonyos keverési arányoknál ad tartós, szilárd fogtömést. Amennyiben az asszisztens nem megfelelő módon készíti el az amalgámot, annak tulajdonságai nem kedvezőek.

Ugyancsak megoszlanak a vélemények az amalgámtömésekben lévő higany hatásáról. Véleményem szerint a napjainkban használatos anyagok és technikák teljes mértékben helyettesítik, sőt felülmúlják az esztétikai szempontok miatt egyértelműen elavult amalgámtömést.

fogszínű fotopolimerizációs tömések kémiailag kötődnek a fog anyagához, aminek következtében hosszú élettartamúak. Mechanikai tulajdonságuk, kopásállóságuk megegyezik az amalgáméval.

Az esztétikus hatás fokozható rétegzési tömési technikával. Miután a fog is különböző színekből áll, a tökéletes esztétikai eredményt csak a különböző színű és transzparenciájú tömőanyaggal történő rétegzési technikával érhetjük el. Ezzel a módszerrel természetes effektusok hozhatók létre. A fog színű esztétikus tömésekkel, betétekkel tökéletesen helyreállítható a fogazat.

FOGNYAKI ÉRZÉKENYSÉG KEZELÉSE

Főként a helytelen fogmosási technikának köszönhetően-, de a tartósanfennálló ínygyulladás miatt is bekövetkezhet az íny lehúzódása a fogakról.

Az így szabaddá vált fogfelszín érzékennyé válik mind a hideg, mind azozmotikus (pl. édesség) ingerekre. Ilyenkor érzékeny lehet a szájápolás, a fogkefe használata is.

Az elváltozás fúrás nélkül kezelhető, egy erre a célra kifejlesztett speciális lakk segítségével. A kezelés hatására megszűnik a fogak érzékenysége. A helyi fluorid kezelés nem csak a fognyaki érzékenységet szünteti meg, de megelőzi a fogszuvasodás kialakulását is.

SAVERÓZIÓ

A saverózió kialakulása leggyakrabban a magas savtartalmú ételek és italok (gyümölcsök, néhány gyümölcslé és szénsavas üdítőital, bor) fogyasztásának közvetlen következménye. A savakkal való érintkezés után a fogzománc felszíne felpuhul, aminek következtében dörzsölésre, mint pl. a mindennapi fogmosás, könnyen sérülhet.

Mit tehet Ön a saverózió megelőzése érdekében?

Bár a savas ételek veszélyeztetik fogaink épségét, az ilyen típusú táplálékok elfogyasztása után nem szabad azonnal a fogkeféhez nyúlnunk, hiszen az étkezés során erőteljesen savas hatásnak kitett zománcot károsíthatja a további dörzsölés. Érdemes tehát csupán fél-egy órával étkezés után nekifogni a tisztításnak.

Kerüljük az étkezések közötti nassolást!

A lassanként bevitt cukor sokkal jobban károsítja a fogakat, mintha ugyanazt a mennyiséget egyszerre, egy főétkezés alkalmával fogyasztanánk el.

Az édes italokkal (pl. kávé, üdítő, tea) is hasonló a helyzet: lassú kortyolgatás esetén fogaink hosszabb időn keresztül érintkeznek a savakkal, így a fogszuvasodás veszélye is fokozottabb.

Lehetőleg fogyasszunk szűrt- vagy ásványvizet, illetve ízesítetlen zöld teát. Ez utóbbi a vizsgálatok tanúsága szerint a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását is gátolja!

Ha tehetjük, minden étkezés után, de naponta legalább kétszer (reggel és este) mossunk fogat és használjunk fogselymet és szájzuhanyt! Esténként semmi esetre se hagyjuk ki, ugyanis alvás közben a nyáltermelődés lelassul vagy leáll, így nem érvényesülhet annak tisztító hatása.

Néhány fogkrém – köztük számos világmárka – triklozánt tartalmaz! Ez a szintetikus alapú tartósítószer erős baktérium- és gombaölő hatású. Allergiát okozhat, valamint lenyelés esetén károsíthatja, elpusztíthatja az emésztéshez nélkülözhetetlen baktériumokat.

Kérjen tanácsot fogorvosától, aki számtalan praktikus információval tud Önnek segíteni.

BETÉTEK

Bevezető

A fogak korrekt helyreállítását nem minden esetben tudjuk töméssel megoldani, ilyenkor a fogtechnikus által elkészített betétet alkalmazzuk.

Mikor készítünk betétet?

Bizonyos esetekben a fogak szomszédos érintkezését töméssel nem tudjuk megfelelően biztosítani. A nem megfelelő érintkezés miatt azétel beszorul, s ennek következtében a fogakat tartó szövetek károsodnak, a fogak fokozottabb mértékben szuvasodnak.

Nagy üregek ellátásakor ugyancsak optimálisabb megoldás a betét készítése tömés helyett. Ezekben az esetekben a foganyag megtartása szempontjából, a páciens számára a betét készítése jelenti a legkedvezőbb megoldást.

Milyen anyagból készíthetünk betétet?

A betét többféle anyagból (arany, porcelán, műanyag, üvegszállal megerősített műanyag) készülhet. Az anyag kiválasztását számos szempont befolyásolja. Ezek között – az esztétikai szempontok mellett -, pl.: a fémek között kialakuló galván hatás, illetve anyagi megfontolások is szerepet játszhatnak.

GYÖKÉRKEZELÉS KÜLÖNLEGES MÓDSZERREL

A tünetek mérsékelhetőek egy harapásemelő sín készítésével, melyet a fogorvos által vett lenyomat alapján készít el a fogtechnikus.

Minden rossz élménnyel és híreszteléssel ellentétben a gyökérkezelésa fogak megtartását szolgáló fájdalmmentesen elvégezhető eljárás. A gyökérkezelt fogak semmivel sem rosszabb értékűek, mint egy nem gyökérkezelt fog. A gyökérkezelt fogakra betét vagy korona is készülhet. Egy gyulladásban lévő fogat, igaz a hagyományos eljárásokkal nehezebb elérzésteleníteni, de léteznek olyan korszerű érzéstelenítési módszerek, amelyekkel bármely fogat érzéketlenné tudunk tenni a fogászati kezelés során.

A betegnek semmilyen kezelés alatt nem szabad fájdalmat érezni, és ezt a mai technikai felkészültség messzemenően szolgálja. A gyökérkezeléssel saját fogunkat tarthatjuk meg, így elkerülhetjük a fog eltávolítását majd annak pótlását.

Az általunk végzett gyökérkezelési módszer előnye, hogy egy gépi tágító rendszer segítségével bármely fog – nagyörlő fogaké is- gyökértömése sikeresen kivitelezhető. A gyökércsatorna megtömésére ugyancsak új technikát alkalmazunk, amelynek eredményeként a gyökércsatornát a gyökértömő anyaggal optimális módon tudjuk kitölteni.

      

A jó gyökértömés elkészítésének elengedhetetlen feltétele a gyökércsatorna-hossz pontos meghatározása. A gyökértömés hosszát -a pontatlan röntgen módszer helyett-, egy erre a célra kifejlesztett eszköz segítségével pontosan tudjuk mérni.

SZÁJSZÁRAZSÁG – FOGÍNYGYULLADÁS, FOGSZUVASODÁS

A szájszárazság, vagy más néven Xerostomia a felnőtt lakosság egyre nagyobb hányadát érintő betegség. A szájszárazság okozhat fogínygyulladást, vérző fogínyt, rossz leheletet, szájnyálkahártya irritációt, fokozott fogszuvasodást, vagy nyelési problémát. A nyál antibakteriális védő hatása nélkül nagyon rövid idő alatt elveszítheti a szájszárazságban szenvedő beteg a fogait.

Mi okozhatja a szájszárazságot?

A szájszárazság kialakulhat különböző betegségek, illetve kezelések melléktüneteként is, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió, asztma, sugár- és kemoterápia esetén. A forgalomban lévő gyógyszerek közül több, mint 400 gyógyszer csökkenti a nyáltermelést, szájszárazságot okozva ezzel.

A szájszárazság kezelése

Fontos tudni, hogy a szájszárazság nem önálló betegség, hanem egy következmény, éppen ezért a tünetek kiváltó okát kell kezelni. Emellett, hogy a szájszárazság tünetei enyhüljenek, és a fogak is védelemben részesüljenek, különböző gyógyhatású készítmények, mint például a Biotene szájszárazság elleni termék használata ajánlott.

ARCFÁJDALOM, FEJFÁJÁS – FOGÁSZATI PROBLÉMA?

Ha a fej tájékán lévő lágy- és keményszövetek harmonikus kapcsolata megbomlik, akkor az itt lévő izomzat merevvé, fájdalmassá, a fogak pedig érzékennyé válnak, az állkapocsízületek kattogni kezdenek. Fájdalom keletkezhet az állkapocsízületekben is a száj nyitásakor, csukásakor. Ugyancsak gyakori tünet még a fejfájás és a tarkófájdalom is. Azok a megbetegedések, amelyek az említett tünetekkel járnak együtt a craniomandibularis-diszfunkciós kórképek csoportjába sorolhatók.

A korrekt diagnózis felállításához tisztázni kell a panaszok eredetét. A fájdalmat kiválthatja a fogazatban és/vagy a fogakat tartó szövetekben előforduló kóros folyamat, de pszichoszomatikus betegség is állhat a háttérben. Miután a lelki történések a testre is kihatnak, a testen keresztül kifejezésre jutnak, valamint a testi történéseket lelkileg is megéljük, lelki és testi kölcsönhatások minden embernél léteznek.

FOGCSIKORGATÁS, FOGSZORÍTÁS, ALVÁSZAVAROK, MIGRÉN

Sokan vannak, akik éjszaka, alvás közben csikorgatják a fogaikat. Ennek szaknyelven bruxizmus a neve. A fogcsikorgatónak számos problémája ered a fogcsikorgatásból, miközben előfordulhat, hogy éveken át nem is tud róla, hogy rendszeresen csikorgatja a fogait éjszakánként. Ilyen probléma lehet például az, hogy megkopik a fogzománc, fogérzékenység alakul ki, izomfájdalom jelentkezik, amely a megterhelésből fakad, és mindez kiválthat migrénes fejfájást, nyak- és hát fájdalmakat, állkapocs fájdalmat, kattogó állkapocs izületet.

Ha a fogsorok nem megfelelően érintkeznek, akkor ilyen pozíció valójában nincs, így a “keresgélés” lényegében fogcsikorgatást eredményez. A fogak összeszorítása és csikorgatása mindenkivel előfordulhat élete során.

Kórossá akkor válik, ha ez a szájmozgás olyan szorító erővel párosul, hogy az a fogak károsodásához, egyéb izomfájdalmakhoz, illetve alvászavarokhoz vezet.